2022. szeptember 29.
Széchenyi 2020
Széchenyi 2020

Látogatás német laborokban

Németországi tanulmányút – jobshadowing

 

Diáklaborunk a 2014-2015-ös tanévben indult. Az előkészítő szakaszban eldöntöttük, hogy a kötelezően előírt természettudományos NAT-os tananyagok mellett komplex természettudományos projekteket szeretnénk a diákoknak kínálni. A közoktatásban 7. évfolyamtól külön tantárgyakként tanítjuk a kémiát, fizikát, biológiát, földrajzot. Fontosnak tartottuk, hogy ezen tantárgyak közötti kapcsolódási pontokat megmutassuk, a mindennapi élet, a minket körülvevő világ élményeiből, tapasztalataiból, jelenségeiből kiindulva. Mindezt úgy, hogy a diákok önállóan kísérletezve, csoportmunkában csodálkozhassanak rá a minket körülvevő mindennapok csodálatos világára.

Mivel Németországban már több évtizedes hagyománya van a diáklaboroknak, és ezek többnyire nem az iskolákhoz kötődnek, így nem is feltétlenül tananyaghoz illeszkedő kísérletsorozatokat kínálnak, adódott az ötlet, hogy az internet segítségével nézzünk náluk körül, mit és milyen koncepcióval kínálnak a hozzájuk látogató csoportoknak. Hosszas keresgélés után, amiben megkötötte kezünket az a tény, hogy elsősorban felsős korosztálynak, 10-15 éveseknek kerestünk tananyagokat, végül két diáklaborral vettük fel a kapcsolatot: a bochumi Ruhr-Universitäthez kapcsolódó Alfried Krupp Schülerlaborral és a braunschweigi Technische Hochschule-hez kapcsolódva működő Agnes-Pockels-SchülerInnenlaborral.

Mindkét helyen nagyon készségesek voltak, hozzájárultak, hogy a kiválasztott tananyagokat megvásároljuk, és itthon igényeinknek megfelelően átdolgozhassuk azokat, valamint nagy szeretettel fogadtak minket márciusban, hogy a helyszínen kipróbálhassunk néhány tananyagot, tapasztalatokat gyűjthessünk, hogyan zajlanak náluk a foglalkozások, a tananyagfejlesztések, a tehetséggondozó foglalkozások.

Először Bochumba látogattunk el. Ott a labor gyakorlatilag az infrastruktúrát és az adminisztrációt biztosítja, a laborfoglalkozások megtartásába intenzíven bekapcsolódnak az egyetem felsőbbéves tanárszakos hallgatói, akiknek ez a tanítási gyakorlat része. A tananyagokat elsősorban az egyetem oktatói fejlesztik.

Utána az Agnes-Pockels-SchülerInnenlaborban töltöttünk el néhány napot. Érdekes volt látni, hogy bár ez a labor is felsőoktatáshoz kötődve dolgozik, milyen más a légkör. Ez talán abból is fakad, hogy Agnes Pockels az 1800-as évek utolsó évtizedeiben „háztartásbeliként” a konyhában kezdett el kémiával foglalkozni, és lett választott tudományágának úttörője. Az itt projekteket vezető kolléganők többnyire a főiskolán végeznek tudományos munkát, és mellékállásban, hatalmas lelkesedéssel fejlesztik a tananyagokat, tartják a foglalkozásokat és a tehetséggondozó szakköröket, jól összeszokott csapatot alkotva. Tudatosan figyelnek arra, hogy, amint a labor nevében is jelzik, minél több lány érdeklődését is felkeltsék a természettudományok iránt.

A tanulmányút során rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk össze, nem csak az addig csak leírva látott projektek kipróbálása során, bár az is nagyon fontos volt. Tapasztalhattuk, mik lehetnek az egyes kísérletek során a buktatók, hogyan lehet őket elkerülni, milyen eszközöket érdemes beszerezni, mire érdemes a hangsúlyt fektetni, hogyan épül fel egy foglalkozás, mennyire (nagyon) lehet már egészen kicsi gyerekeket is bátran kísérleteztetni, mennyire ügyesen és önállóan bánnak a kísérleti eszközökkel, és szakmai előismeretek nélkül, a mindennapokban szerzett tapasztalataikra támaszkodva mennyi mindent megértenek.  Hatalmas lendületet adott, hogy láttuk a lelkesedésüket, az önállóan kísérletező esetleg csak tízéveseket. És itt is láttuk, mennyire fontos a laborok közti kapcsolattartás, a tapasztalatcsere a további fejlődés szempontjából.

Nagyon köszönjük, hogy lehetőségünk volt ezt a két diáklabort meglátogatni, hogy ott ekkora segítőkészséggel és szeretettel fogadtak, és hatalmas lendületet kaphattunk az előttünk álló nehéz, de egyben sok lehetőséget adó, örömteli munkához.

Mikulásné Ferencz Zsuzsanna